V. fejezet × Az esküvő és a romatika

V. fejezet × Az esküvő és a romantika

Szombat reggel 7 volt, amikor felkeltem. Eléggé fáradt voltam, mert nagyon keveset aludtam. Még nem akartam felkelni, de ma házasodik össze Kurenai-sensei és Asuma-sensei. Gyorsan kipattantam az ágyból, elmentem fürödni, majd lementem a konyhába enni. Gyorsan ettem és mikor végeztem, el is érkezett az idő, hogy fodrászhoz mennyek. Anya elvitt, de nem maradt velem, mert volt még egy kis elintézni valója. Elég sok idő kellett, mire végzett a fodrász a hajammal, viszont megérte, mert nagyon szép lett. Anya csak ámult és folyton azt hajtogatta, hogy nagyon jól áll nekem. Otthon apa is nagyon megdicsért. Felmentem az emeletre és anya segítségével felvettem a ruhámat. Gyorsan megcsináltam a sminkemet és lementem a lépcsőn. Anya és apa mégegyszer megcsodáltak aztán apa elvitt a templomhoz. A szememmel keresni kezdtem a többieket és meg is találtam Őket. Mindenki nagyon izgatott volt. Ino rögtön kiszúrt engem és hevesen integetett. Gyorsan odamentem hozzájuk.

- Sziasztok! - köszöntem nekik.

- Szia, Miya! - köszönt mindenki egyszerre.

- Te nem izgulsz? - kérdezte Ten.

- De, nagyon - toporogtam izgatottan - Nekem ki lesz a párom? Úgy tudom mindenkinek van párja, akivel megy majd be.

- Neked Gaara a párod. Hol is van? - nézett körbe Ino - Áhhhá! Meg is van! Ott van - mutatott Ino Gaara felé, aki épp hozzánk igyekezet.

- Ez annyira izgalmas - mondta izgatottan Temari, aki épp Shikamaruba karolt.

- Kellemetlen - mondta ki véleményét a fiú, miközben Gaara ideért.

- Szia, Miya! Te leszel a párom - mondta a vörös.

- Igen, tudom! A többiek már mondták.

- Akkor ok. Képzeljétek! Itt van az Akatsuki banda is - mondta Gaara.

- Nah... remek! - Hina.

- Mi a bajotok velük? Szerintem tök jó fejek - kérdeztem tőlük.

- Veled igen, mert téged bírnak - válaszolt Sakura. Ebben a pillanatban jött oda Kakashi-sensei és mondta, hogy kezdődik a ceremónia. Hirtelen nagyon izgatott lettem. A templom ajtaja kinyitódott és Kakashi szólt a sor elején álló Inonak és Kibának, hogy indulhatnak. Ino és Kiba elindultak, majd utánuk Hinata és Naruto, Sasuke és Sakura, én és Gaara, Temari és Shikamaru és a végén Tenten és Neji. Mikor már a templomban voltunk, minden szem ránk szegeződött. Attól féltem, hogy annyira izgulok, hogy elesek a ruhámban. Sikeresen az oltárhoz értünk, majd ott felsorakoztunk. A jobb oldalon mi lányok, a balon pedig a fiúk. A Pap belekezdett a szövegébe. Épp ott tartottak, hogy örök hűséget fogadnak egymásnak, amikor megpillantottam a harmadik sorban ülő Akatsukit. Teljesen zavarba jöttem, mert mindenki engem nézet, kivéve Tobi és Pein. Tobi avval volt elfoglalva, hogy Deidarát észhez térítse. Dei tátott szájal nézett engem és közben egy kicsit még nyáladzott is. Pein pedig éppen hevesen csókolózott Konanal. Szép mondhatom. Esküvőn vannak! Na mindegy. Nem volt időm ezen gondolkozni, mert a Pap végzett a szöveggel és most jött az a rész, hogy: megcsókolhatja a menyasszonyt. Asuma közeledni kezdett Kurenai-sensei felé, majd ajkuk egy csókban forrt össze. Nagyon szépek voltak így együtt. Fél óra múlva már egy nagy teremben táncolt mindenki. A teremben volt egy színpad és az előtt állt csomó fehér asztal, fehér székekkel. Minden asztal tele volt kajával és mindenütt fehér lufik voltak. Én éppen Narutoval táncoltamr... vagyis nemr... Sasukevel... nem Kibaval. Jesszus! Már azt sem tudom, hogy kivel táncolok, ugyanis a fiúk folyamatosan adogattak minket lányokat egymásnak. Már mindannyiunkra rájött a hányinger. Most éppen Shikamarunál voltam.
- Shikamaru! Én kimegyek kicsit levegőzni - mondtam.

- Oké - mondta Shika, én pedig kimentem a teraszra. A teraszon láttam valakit, de nem ismertem fel, mert annyira sötét volt. Egy kicsit közelebb mentem és így már sikerült felismernem az idegent. Deidara volt. Egy fekete nadrágban volt, egy ingben, amin vörös és sárga csíkok voltak függőlegesen és volt rajta egy fekete nyakkendő. Nagyon jól nézett ki benne. Mosolyra húztam a számat és lassan elkezdtem felé sétálni. Ő a csillagokat nézte és két kezével a korlátot fogta. Annyira elmerült a csillagok nézegetésében, hogy észre se vette, hogy mellé lépek. Én megfordultam, így háttal álltam a korlátnak. Két kezemmel megfogtam a korlátot és én is a csillagokat kezdtem figyelni. Vagy 10 percig így álltunk, amikor észrevett.

- Szépek ugye? - kérdeztem Tőle. Ő nem válaszolt csak elém lépett. Két kezével megfogta a korlátot, úgy, hogy sehogy sem tudtam volna kiszökni, de meg kell, hogy mondjam őszintén: Nem is akartam.

- Igen. Gyönyörűek - mondta - Pont, mint te - azzal ajkai vészesen közeledni kezdtek ajkaim felé. A kezei most már nem a korláton voltak, hanem az én kezeimen. Szerintem attól félt, hogy menekülni próbálok majd, de ebben nagyot tévedett. Ajkai rátapadtak az én ajkaimra. Először bizonytalan volt és csak egy lágy puszit adott, aztán amikor látta, hogy nem ellenkezem, újra megcsókolt. A csókot rögtön viszonoztam, amin nem kicsit lepődött meg, de inkább tovább csókolt. Az egész teste hozzám simult. A szél kicsit fújt, így a hajamat a levegőbe repítette. Aztán elengedte a kezeim. Az egyikkel a derekam karolta át, a másikkal a fejemet tartotta, de néha megsimította az arcomat. Én a mellkasára tettem a kezeimet és meglepődve tapasztaltam, hogy milyen izmos, majd kezeimmel átkulcsoltam a nyakát. Deidara eltávolodott az ajkaimtól és rám mosolygott. Én visszamosolyogtam. Kicsit fáztam, amit Ő észre is vett. Átkarolt és együtt néztük tovább a csillagokat.

Közben bent:


- Hol van Miya? - aggódott Sakura.

- Kint. Nekem azt mondta, hogy kimegy a teraszra - mondta Shikamaru. Temari egy szót sem szólt, csak elindult a terasz felé Inoval együtt. Amikor a teraszajtóhoz értek, mindketten elmosolyodtak.

- Mit mosolyogtok? - kérdezte Hinata, majd odament a két lányhoz. Ő is mosolyogni kezdett, mire mindenki odament és mosolyogva figyeltek minket.

- Ti meg mi a jó életet bámultok ott? - kérdezte Itachi, aki éppen mögéjük lépett. A látványtól még a szava is elakadt.

- Mi van, Itachi? Gyilkosságot látsz, vagy ez a bamba pofa nálad szokás? - kérdezte mellé lépve Sasori.

- Gúnyolodj csak, de nem fogsz sokáig ilyen vidám maradni - mondta a sértett.

- Mert? - kérdezte a vörös, mire Itachi felemelte a kezét és az újával felénk mutatott. A vörös szemei elkerekedtek, majd szomorúan lehajtotta a fejét.

- Ez szar úgy, haver - jelent meg Pein is a többi Akatsukisal. Sasori nem szólt semmit, csak lehajtott fejjel távozott. A többiek még utána néztek, de aztán mindeni visszatére a táncoláshoz.