1978 október 31.-ét írtunk ezen az éjszakán. Halloween volt. Szokás szerint a roxfortos diákok és tanárok együtt ünnepeltek a Nagy Teremben. Az elvarázsolt mennyezeten most sűrű felhők gomolyogtak, amit az odabűvölt telihold ragyogott be. Megannyi parányi denevér repdesett közöttük. Lejjebb az asztalok felett pedig töklámpások hömpölyögtek. A kopogószellemek vígan ünnepeltek, fogadták a gyerekek jókívánságait. Dumbledore szokásos terjedelmű beszédét megtartotta, amit a diákok mindig díjaztak. Kezdetét vette a vacsora, mindenki falánkan tömte magába a megannyi édességet. A Griffendél asztalánál a hetedéves lányok sutyorogtak, néha összenevettek a tekergők legnagyobb bánatára.

- Mért kell mindig minden jóból kihagyniuk minket? – zsörtölődött Sirius két muffin között.

- Nyugi Tapmancs, biztosan Lily leánybúcsúját szervezik – álmodozott James, mire Remus rosszallóan felvonta a szemöldökét, Peter pedig tortát habzsolva értetlenül nézett.

- James, te vagy nagyon hülye vagy, vagy részeg vagy – állapította meg Sirius.

- Vagy csak őrülten szerelmes – túrt a hajába a szemüveges fiú, majd ránézett a tőle pár embernyire ülő Lilyre. Arcáról lefagyott a mosoly, és gondterheltté vált. – Két hónapja ilyenkor anyám még élt – sóhajtott.



Közben a lányok, történetesen Shyama Abijah, Lily Evans, Angela Kenneth, Alice Malone és Loreen Mandeville tervükön az utolsó simításokat végezték.

- Csajok, akkor benne vagytok mind? – kérdezte Angela izgatottan.

- Még szép – vágta rá Alice.

- Úgyis tudom, hogy mindegyiknél Philip jön ki – tette össze a két kezét Shyama ábrándozva.

- Remélem, hogy nekem pedig Peter - csacsogta Loreen.

- És Lily drágám, neked ki a szíved választottja? - pislogott Angela, és barátnőjéhez hajolt, aki igyekezett beletemetkezni a tökös derelyés tányérjába.

- Ööö, hogy nekem? Majd meglátjuk - felelte Lily elvörösödve. Angela és Alice összekacsintottak.

- Alice, minden cucc megvan? - kérdezte a fekete hajú lány.

- Naná, akár indulhatunk is - felelte kötelességtudóan Alice, mint az akció fő szervezője.

- Oké. Vigyünk magunkkal kaját, még sokáig fenn leszünk - ajánlotta Shyama, így a lányok némi süti kíséretében megindultak a kijárat felé.



- Hová, hová hölgyek? - kíváncsiskodott Sirius amikor a lányok a tekergők mellett haladtak el.

- Csaj buli lesz, Sirius, kimaradtok a jóból - nyújtotta ki Alice a nyelvét.

- Mi úgyis kimúlásnapi partira megyünk - vágott vissza a fekete hajú fiú nyelvet öltve.

- Mint az óvodások... - dőlt hátra James, kezét összefonva a mellén.

- Te mondod? - mosolyodott el Remus.

- Uraim, további szép estét - tolta Angela maga előtt Lilyt, és a lányok megindultak a Griffendél torony felé.

- Ezek vajon miben mesterkednek? - vonta fel Sirius a szemöldökét.

- Tapi, tudod, hogy erről megvan az elméletem - felelte James.

- Egoista... - tette hozzá Remus.

- Holdsáp, micsoda stílus ez? - vigyorodott el Sirius.



- Tádámmm! - gyújtotta meg Alice egy pálcaintéssel a szobában elhelyezett temérdek gyertyát.

- Hú Alice, ez aztán szép munka! - dicsérte Shyama.

A lányok elámultak. A szoba teljesen átalakult, keleties illatok keringtek, mindenhol párnák voltak, színes díszek, gyertyák, és természetesen a segédeszközök.

- Köszi - mosolygott Alice. - Nos hát akkor... Foglaljunk helyet - mutatott a körben levő öt párnára.

A lányok le is ültek, Angela Lily és Alice között ült, velük szemben pedig Shyama és Loreen foglalt helyet.

- Tehát hölgyeim - kezdte Alice - ezt az estét arra szenteltük, hogy némi varázslat segítségével kiderítsük, ki álmaink férfija, mondhatnám azt is, hogy a szőke herceg fehér lovon.

- Hogy én mért mentem ebbe bele? - tűnődött Lily.

- Ugyan, nem ciki, ha mindenhol James jön ki - nevetett Angela, mire a többiek is kuncogni kezdtek, Lily arca pedig a házukhoz harmonizáló színben ragyogott.

- Akkor... Shyama, hozd az üstöt, te pedig Loreen a tésztát, Angela a cetliket és pennát, Lily te pedig írsz - osztotta ki a szerepeket Alice.

Pillanatokon belül minden szükséges eszköz ott volt náluk. Lily törökülésbe ült, kezébe vette az íróeszközt és a pergamen darabokat. Shyama nekiállt vizet forralni, Loreen pedig gombócokat formált a tésztából, amiken volt oldalt egy lyuk, ahol a cetliket bele lehetett tenni.

- Akkor halljunk fiú neveket - vette át a szót Angela.

- A tekergőket ne hagyjuk ki - kacsintott Alice.

- Aztán jöhet Frank Longbottom - fordult Shyama a Malone lány felé.

- Meg Philip Patil, Amos Diggory, Xenophilius Lovegood, Perselus Piton - sorolta tovább Loreen.

- Meg Ozzie Davies, Evan Macmillan, Rainard Corner, Johnny Summerby, Timothy Smith, Henry Abbott - tette hozzá Lily, szorgosan körmölve.

- Legyenek már mardekárosok is - morfondírozott Angela, mire a többiek bólintottak. - Hilarius Avery, Baldwin Mulciber, Russel Monstro...

- Meg a régi diákok közül is jöhet egy-kettő... Például Lucius Malfoy, Rodolphus Lestrange...

- Amycus Carrow... - tette hozzá Angela.

- Hmmm... Alsóbbévesek? Mondjuk... Regulus Black - folytatta Shyama.

- Elééég, ez egyre rosszabb lesz - nevetett Alice.

- Tanárokat ne rakjunk bele? - mondta Angela baljósan.

- Helyes, Dumbledore-t ki ne hagyjuk - röhögött Shyama.

- Lily drágám a kedvedért Lumpsluck is benne lesz a buliban - bújt Angela vörös hajú barátnőjéhez.

Ezt már Lily sem állhatta meg mosolygás nélkül. Hamarosan elkészültek a teljes névsorral, Loreen pedig szorgosan gyúrta bele a cetliket a gombócokba.

- Tíz percig hagyni kell főni - ragadta meg Alice újból a szót.

- És ha ez eltelt, akkor mindenki a számára legszimpatikusabbat kiveszi - folytatta Shyama, miközben kavart egyet a gőzölgő vízen.

- Értelemszerűen rá kell koncentrálni arra a gombócra, amelyik legjobban vonzza a tekinteteteket, és egy invitóval már meg is van.

- Öt, négy, három, kettő, egy - számolt vissza Angela. - Készen van, tüzet eloltani!

Loreen cselekedett, és a lányok lélegzetvisszafojtva vették elő a pálcájukat.

- Tíz másodperc megfigyelés - utasított tovább Alice.

A lányok feszülten figyelték a le-fel hullámzó gombócokat, melyek a víz felszínén hol az üst falához, hol egymáshoz ütköztek.

- ÉS RAJTA! - harsogta Angela, mire záporoztak az invitók, és mindnyájuk kezében ott hevert egy kis gombóc.

- Akkor most nézzük meg, nem muszáj elmondani a többieknek - folytatta Shyama, mire ő, Loreen és Alice izgatottan boncolni kezdték, Lily és Angela kicsit kelletve álltak neki.

- Tudtam, tudtam!!! - ugrott fel Alice.

- Frank, mi? - hajolt hozzá Shyama, mire amaz hevesen bólogatott. - Nekem is Philip jött ki. Loreen, neked?

- Hááát... Öööö... Nem Peter - biggyesztette le a száját.

- Elmondod, hogy ki, vagy nem akarod? - fordult barátnőjéhez Shyama.

- Xeno Lovegood - felelte lassan Loreen, mire a többieknek leesett az álla.

- Helyes srác, csak kicsit bogaras - próbálta Angela vigasztalni Loreent.

- Mindegy, ez nem jelent semmit, igaz? - nézett körbe Mandeville. - Ugye?

- Ugyan, Loreen, nem hihetsz ilyen butaságokban, ez csak játék - csattant fel Lily.

- Készen álltok a következőre? - nézett körbe Shyama, hogy oldja a feszültséget, miközben újabb pergameneket hozott, és sűrű festéket. - Csak annyit kell tennetek, hogy egy csepp festéket cseppentetek a pergamenre, kétrét hajtjátok, elmondjátok a Metamorphus varázsigét, rákoncentráltok a papírra, és amikor széthajtjátok, akkor a jövendőbelitekre jellemző tárgy vagy élőlény lesz a papíron. Aztán jöhet a találgatás. Rajta, csajok!

Mindnyájan cseppentettek a festékből a papírra, majd összehajtották. Elmondták a varázsigét, majd sorban szétnyitották a pergament.

- Kezdd te, Angela - kíváncsiskodott Loreen. A fekete hajú lány kicsit félve nyitotta szét a papírt, ám nem igazán volt mitől tartania, ugyanis ő régen megállapodott magával, hogy az ő életébe nem kell férfi.

- Ez egy izé... Egy állat - fixírozta Shyama az ábrát.

- Négy lába van, és szőrös - elemezte tovább Loreen.

- Kutya vagy medve - szállt be Lily.

- Aha, de jó - vont vállat Angela. - Oké Loreen, most te jössz.

Amaz remegve nyitotta szét a lapot, félt az eredménytől.

- Hát ez nem patkány - súgta Angela Lilynek, aki bólintott. Csak a két lány ismerte a tekergők titkát.

- Ez olyan, mint egy... - húzogatta Alice ide-oda a száját.

- Mint egy nargli - tátotta el Loreen a száját.

- Mi az a nargli? - hajolt oda Angela eltátva a száját.

- Azt nem tudom... - szontyolodott el Loreen.

- Shyama? - pillantott Angela a lány lapjára.

- Ez egyértelmű - hajtotta szép Abijah a lapot. - Ez Indiára hasonlít.

A többiek elmosolyodtak, és Alice-on volt a sor.

- Szerintem ez egy... ööö valami növény.

- Csak nem egy Mimbulus mimbletonia? - kacsintott Lily.

- De igen az! Oh Frank!!! - szorította magához Alice a lapot.

- Lily? - kérdezte Shyama tűkön ülve. Amaz komótosan, megfontoltan, csigalassúsággal nyitotta szét a lapot.

- Ezek kusza vonalak...

- Olyan, mint egy ág, egy bokor, vagy valami - analizálta Loreen.

- Igen, olyan ágas-bogas - toldotta Shyama.

- Kösz lányok, elég lesz, hol a süti, éhes vagyok? - terelte a témát Lily.

- Ott van az asztalon - intett Alice.

- Kösz - állt fel Lily, magához vette a sütis dobozt. - Majd jövök még, csak szükségem van friss levegőre - viharzott el.

- Hát ennek meg mi a baja? Pont most jön a legizgisebb rész, amikor kártyákkal jóslunk - értetlenkedett Shyama.

- Azt hiszem, tudom - bólogatott Angela. – Megyek, megkeresem, és beszélek vele.

Angela felállt, és a lányok legnagyobb megrökönyödésére ő is elhagyta a szobát. Útja lefelé vezetett a lépcsőkön, elérte a klubhelyiséget, ám Lilyt sehol se látta. Kilépett a portrélyukon, és egy darabig rótta a kihalt folyosót. A Nagy Teremből áradt a zsibongás, a többiek még mindig mulatoztak. Közben befordult az egyik sarkon, és megpillantotta Lilyt, ahogy az egyik zugban az ablakpárkányon ücsörgött, fejét a térdére hajtotta.

- Lily, mi a baj? - lépett barátnőjéhez suttogva.

- Angela, hagyjuk ezt - dünnyögte Lily.

- Nagyon jól tudom, mi a bajod, csak szeretném tőled hallani - ült le Angela a másik mellé.

- Az elsőnél James neve jött ki - nézett fel Lily, és szipogott, Angela pedig mindentudóan bólintott. - A másodiknál pedig jól monda Shyama, hogy "ágas-bogas" mert az egy agancs volt... Egy szarvas agancsa.

- Beleszerettél Jamesbe? - kérdezte Angela. Most ez a kérdés nem volt se gunyoros, se követelőző, hanem megértő.

- Azt hiszem, igen. De Angela, ezt magamnak sem merem bevallani, nemhogy neked - csordult ki Lily szeméből egy könnycsepp.

- Értem. Ezért ne sírjál - szorította meg Angela a másik kezét. – De te azt mondtad, ez csak egy buta játék…

- Igen, de erre már korábban is rájöttem, csak próbáltam elfojtani az érzést. De ez most nagyon elgondolkodtatott. Megváltozott, már nem olyan, mint régen - folytatta Lily.

- Tudom. Megváltozott, mert meghalt az édesanyja, valószínűleg az apját is elveszti. És a suli is hamarosan véget ér. Szeretne megváltozni, mert nincsen senkije, szeretné, ha az övé lennél, legalább te lennél neki. És rádöbbent, hogy már nincsen sok ideje hátra, mert ha vége a sulinak, már nem fogtok annyit találkozni.

- Értem.

- Amúgy, ha érdekel, nekem pedig mind a kétszer Sirius jött ki - dobta hátra Angela a haját.

- Tetszik?

- Tetszik, ugyanúgy, mint a többi tekergő. Semmi különös.

- Aham.

- Nagyon jófej, nagyon szeretem őt, de nem akarok tőle semmit. Senki mástól se. Apám halálát fogom megbosszulni, auror leszek, és ameddig életben maradok, Voldemort után fogok kajtatni.

- Jaj, ne is mondj ilyet...

- Igazad van, nem olyan szép kilátások, mint neked. Hozzámész Jameshez, együtt éltek boldogságban, lesznek gyerekeitek, és szerelemben éltek, amíg meg nem haltok.

- Na, azért ne szaladjon el veled ennyire a ló - mosolyodott el Lily.

- És mesélj, mikor jöttél rá, hogy szereted Jamest? - kíváncsiskodott Angela, látva, hogy Lily kezd feloldódni a témában.