Hogyan lettek az ikrek?
írta: Andy
„James Potter, Sirius Black és Remus Lupin éppen elindult John Csoda-képregény boltjába.
- Kár, hogy Peter nem jöhetett velünk! – monda Remus.
- Hát én nem tudom, talán jobb is, hogy nem jött! – vágta rá Sirius.
- Igen, a tegnapi buli Arthurnál kifárasztotta… - tette hozzá James. – Lehet, hogy túl sokat ivott abból a löttyből.
Erre Lupin megszólalt:
- Én is elfáradtam tőle…
- És ti milyen képregényt akartok venni? – kérdezte Sirius. – Én, valószínűleg megveszem a Csodálatos Varázslót.
- Ha van, akkor megnézem a Kövér Házimanó, Rafildeg című magazint. – mondta James, és maga elé képzelte ahogy megveszi, hiszen ez volt az első képregénye, amit gyűjtött. Igaz, még csak elsős, és február van, de év elejétől már gyűjti. – És te, Remus?
- Hát, én megnézem a Vérfarkas Éjszakáját! – majd mosolyogva hozzátette: - Állítólag, most különszám lesz, extra hosszúsággal!
Aztán pedig látnak egy táblát, amin ez állt:
A képregény bolt elköltözött kelet felé, kérem kövesse a táblákat!
Követték a táblákat negyed órán keresztül, majd látnak egy gödröt, ami mellett ott egy tábla:
Kérem ugorjanak bele, ha a képregény boltot szeretnék elérni!
A fiúk gondolkodás nélkül fejest ugrottak bele, és dőlt fényt láttak. Aztán megláttak egy képregény boltot, ami egy kicsit máshogy nézett ki, mint általában.
Ekkor Sirius gondolkodás nélkül odament:
- Szeretnénk képregényt vásárolni!
Mindannyian felsorolták, hogy mit szeretnének venni.
- Én nem hallottam ilyesfélékről! – mondta az eladó, aztán hátrakiáltott: - Marta, nézd meg ezeket a képregényeket a raktáron!
Ekkor Sirius elkezdett beszélgetni az eladóval:
- Fura, hogy mostanában ennyi varázsló-terrorista van, aki gyilkos átkokat szór össze-vissza.
- Öhm, biztos…
- Aztán ott vannak, azok a manapság kitalált, felesleges varázslatok!
- Ja…
- Mutatok is egyet! Viccből megtanultam… - Sirius előrántotta pálcáját, és ezt kiáltotta: - Maximális furaság!
Egyszer csak az asztalon láttak egy kék békát. Erre az eladó ordított, és azt mondta:
- Tűnjetek el azonnal, ti fura lények! – eztán elkezdett káromkodni.
A fiúk rögtön futottak is, nem érdekelte őket már a képregény. Visszaugrottak a gödörbe, és újra Roxmortsban találták magukat. Egy gyereket láttak nevetni, és nem is akárkit, ő Arthur Weasley volt. Remus erre megkérdezte:
- Min nevetsz te annyira?
- Rajtatok, ez jobb lett, mint gondoltam!
- Miért, mit csináltál?! – kiáltott fel a trió.
- A tegnapi ital miatt láttatok egy csomó táblát, és ezért változott számotokra láthatatlanná a képregény bolt! A hoppanáló gödröt már én csináltam!
- TE, TE! – kiáltozott Sirius. – Remélem, lesz neked olyan gyereked, akitől ezt visszakapod!...
- Nem is egy, hanem kettő! – tette hozzá James.
- Látom, ég a fa! Majdnem elég a ház! Persze, persze, csak nekem lehetnek ilyen gyerekeim! Ha-ha, még viccnek is rossz!” –gondolt vissza szomorúan Arthur, miközben a tűzoltók menteni próbálták a menthetőt.
- Bocsi apa…
- …mi csak a fát akartuk felgyújtani… | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
