Ez egy kis szösszenet az Ez nem lehet szerelem! Vagy mégis? második része előtt, és Lily nyarát mutatja be. Jó olvasást! :)

Lily nyara '75
írta: Suzy

Lily, mikor hazaértek a pályaudvarról, rögtön kicsomagolt. Kezébe akadt néhány kedves emlék, amely most mégis szomorúan sajgott föl szívében és lelkében.

- Jé, a bűbájtankönyvem! Jaj, Istenem, milyen jó volt, amikor közös erővel készültünk a vizsgákra! Hányszor kellett elmagyaráznom Peternek, hogy hogyan hajtsa végre a Silenciót! És egyszer véletlenül a varangyom nyelvét kivarázsolta a szájából, ahelyett, hogy elnémította volna. Te jó ég, mekkorákat nevettünk mikor valakinek valami nem jött össze!

- Vajon ez milyen levél lehet?- kérdezte magából, amikor egy borítékot talált valahol az utazóládája alján.

Kedves Lily,

Tudom, hogy azt mondtad nekem, hogy keressek mást, de rájöttem, nekem nem kell senki, csak te. A tegnap esti viselkedésedből azt szűrtem le, hogy már nem hiszed, hogy csak azért szeretnék veled lenni, hogy még eggyel több rajongóm legyen. Legalábbis remélem, hogy már nem hiszed ezt, ugyanis ez nem így van. Te nem ezért vagy különleges számomra, hanem mert okos vagy és kedves, meg persze gyönyörű is. Az csak a hab a tortán, hogy nem vagy egy ostoba, visítozó kiscsaj, hanem egy igazi, önálló egyéniség, aki nem megy a csorda után, hanem a saját útját járja. Szeretném, hogy ezt tudd, és jusson ez mindig eszedbe, ha rám gondolsz. És még annyit: én nem adom fel! Nem vagyok hajlandó erre, akármilyen szépen is kérsz rá. Én mindig várni foglak, mikor még azt hiszed, hogy nem, akkor is!
 Szeretettel:
 James

- No, igen…- gondolta magában- ennek a levélnek a tartalma sem igaz már…

- No, és az érem! Perselussal nyertük a bájitalfőző versenyen…

- Hm… Már azóta Perselussal sem vagyunk barátok. Jaj, annyira szeretném neki megbocsátani, de valamiért képtelen vagyok. Pedig nekem nem szokásom a haragtartás, de ezt akkor sem tudom elnézni neki.

Gondolkodásából egy kopácsolás zökkentette ki. Az ablak felől jött. Egy bagoly lebegett ott levéllel a csőrében. Beengedte a madarat, mire az a kezébe ejtette a levelet, és letelepedett a ruháspolca tetején. Lily nekiállt elolvasni a küldeményt:

Kedves Lily,

Sajnálom, hogy nem tudtunk elbúcsúzni a pályaudvaron, de éppen Frank-kel voltam. Remélem nem haragszol érte.
Egyébként úgy érzem, mostanában eltávolodtunk egymástól barátilag. Nem tudom, hogy ennek van-e köze ahhoz, hogy Jamesszel összevesztél, de szeretném, ha újra annyit tudnánk foglalkozni egymással, mint régebben. Ezért szeretettel meghívlak téged hozzánk augusztus 1-jétől a Roxfort Expressz indulásáig. Remélem, el tudsz jönni, a baglyommal küldd el a válaszod!

Sok puszi:
               Alice

Lily nagyon megörült, mikor barátnője sorait olvasta. Gyorsan leszaladt a konyhába, ahol a szülei tanyáztak:
- Anyu, apu! Alice, a barátnőm meghívott magukhoz egész augusztusra. Ugye elengedtek?
- De kislányom!- kezdte az apukája- egész évben alig látunk téged. A karácsonyi szünetekben sosem jössz haza. Most már a nyári szünetet sem akarod itthon tölteni?
- Apa! Itt leszek nektek egész júniusban és júliusban. Csak egy kicsit szeretnék Alice-szel lenni, mert a suliban nem igazán volt időnk a barátnős traccs partikra. Naaaa! Kééérlek!- meresztette szépen szemeit.
- Nem bánom!- mondta végül az édesanyja egy nagy sóhaj kíséretében- De egy feltétellel!
- Mi az?
- Egész nyáron itthon leszel velünk!- jelentette ki mosolyogva.
- Ó, ez igazán nem lesz nehéz! Semmi más dolgom nem lesz! Viszont most visszamegyek a szobámba,és megírom Alice-nek, hogy elengedtek.

Anyukája beleegyező bólintását látva hátraarcot csinált, és elkezdte az imént említett tevékenységét.

***

A nyár nagy része eléggé egyhangúan telt Lily számára. Minden nap otthon volt a szüleivel. Néha bementek a városba az édesanyjával, vettek egy-két (vagyis inkább sok) szép ruhát a lány számára. De egyébként maga volt a halálos unalom ez az időszak. Mindennek tetejébe még húga csipkelődését is el kellett viselnie. Az idő pedig nagyon lassan vánszorgott.

Örömmel vette tudomásul, hogy minden vizsgája K lett, ráadásul Dicséretes. Ezt meg is ünnepelte a család egy két hetes spanyolországi utazással. Ez jelentette Lily számára a nyár fénypontját. Még sosem járt külföldön, és nagyon tetszett neki a repülőút, az új táj, a napsütéses tengerpart, a szálloda, a belváros… Úgy érezte, valamiféle paradicsomba érkezett.

Szerencsére szülei pénztárcája nem volt szűkre szabva, így bármit megengedhettek maguknak a két hét alatt. Elegáns éttermek, öt csillagos hotel… Nagyszerű nyaralás volt. Még Petúnia sem szemétkedett vele annyit, mint egyébként.

De mint minden jónak, ennek is vége szakadt. Hazarepültek, és onnantól kezdve Lily számolta a napokat, hogy mikor mehet végre Alice-hez Bár leveleztek, de az mégsem ugyan az. Aztán végre valahára felvirradt az indulás napja is. A lány szülei eléggé befolyásos mágusok voltak, így arra az egy órára rákötötték az Evans-ház kandallóját a hop-hálózatra.

Augusztus elsején pontban délután ötkor megérkeztek Alice-ék. Lily elbúcsúzott szüleitől, és a kandallón keresztül elutazott a barátnőjéhez.

Na, az volt csak az igazi mennyország számára! Mindent együtt csináltak, és végre volt idejük megbeszélni a történteket. Alice mesélt neki Frankről, ő pedig elmagyarázta a lánynak a James Potter, Perselus Piton, illetve Josh Sloper ügyeket.

Alice persze hiába próbálta elmagyarázni neki, hogy a Josh-sal való szakításához Jamesnek semmi köze, de Lily csak kötötte az ebet a karóhoz. Egy idő után már meg se hallgatta a lány próbálkozását, hogy tisztára mossa előtte a fiú becsületét.

- Figyelj Alice, engem nem érdekel, akkor is ő tehet róla. Lehet, hogy amúgy is szétmentünk volna, de ebben ekkor is ő a ludas. Gyűlölöm, és, mint kijelentette, ő sem szívlel már engem. Úgyhogy nekünk az égvilágon semmi közünk egymáshoz. Többet erről a témáról nem szeretnék hallani!- mondta türelmesen, de határozottan. Célt ért, a barátnője ezután egy egész évig nem hozta fel előtte ezt a témát.