Hayley szíve vadul kalapált. Elméjét kéjes köd borította, testét pedig forró ölelések, követelőző ajkak és heves mozdulatok birtokolták.
– Lehetsz fogó, akár örökre is, ha akarod – nyögte Mark, miután kiélvezte a lány minden porcikáját.
– Köszönöm – suttogta remegve.
Mindketten megkapták, amit akartak. A királynő sóhajtott egyet, kikászálódott az ágyból, és hátrafogta szőke tincseit.
– Akkor holnap reggel – búcsúzott érzelemmentesen.
– Ja – ásított a csapatkapitány, és végignézte, ahogy Hayley távozik, majd átfordult a másik oldalára.

(Másnap) reggel Hayley arra ébredt, hogy a szemébe süt a nap.
– Kivel voltál tegnap este? – kérdezte izgatottan Wendy.
A királynő a párnájába nyöszörgött, majd mikor eszébe jutottak az éjszaka eseményei, kipattant az ágyból. Megköszörülte a torkát, bepucsított, és azt mondta:
– Itt áll előttetek a Mardekár új fogója.
– Húúú, kisanyám! – ujjongott Wendy, Wanda pedig vigyorogva csapott a királyi fenékre.
– Na, hozzatok nekem kaját. Ma nincs kedvem a pórnéppel enni. Nagy nap lesz a mai.
Wendy vidáman bólintott, kinyitotta a szobaajtót, és kiordított rajta:
– Aleeex! – Máris megjelent egyik hűséges talpnyalója. – Reggelit, most!
– Máris, máris – cincogta a szeplős pápaszem.
A három csajszi türelmetlenül, összetett karokkal állt az ajtóval szemben. Wanda a lábával dobolt.
– Késik – szólt Hayley igencsak morcosan.
– Ne haraguuudj, szívem – pislogott szépen Wendy.
– Hm, na jó, nem haragszom – mosolyodott el.
– De jó – ugrott barátnője nyakába.
Wanda köhintett egyet, mire Hayley adott neki egy puszit. Kopogtak.
– Na végre! Azt hittem, már sose érsz ide! Lassú voltál, nem foghatod meg a mellem. – Azzal Wendy elvette a tálcát, és a megszeppent fiúra csapta az ajtót. Kaja után a királynő idegesen rágta a körmeit.
– Izgulok. Aj, szólj Regulusnak.
Az említett már ott is termett, és masszírozni kezdte a hölgy vállát.
– Mmm. Ne hagyd abba, nagyon jól csinálod.
– Tudom – vigyorgott kajánul. – Na, menni fog ez. Öltözz át.
– Ne már – nyígott, de azért vetkőzni kezdett. – Még mindig itt vagy?! – kérdezte hátrasandítva, cseppet sem kedvesen.
– Ennyi örömöm hadd legyen már – mondta a fiú, miközben majd felfalta szemeivel.
Hayley csak egy vállrándítással felelt.

A lelátók teljesen megteltek pirosba illetve zöldbe öltözött, festett diákokkal. Reggel hamar híre ment annak, hogy a Mardekár az utolsó pillanatban egy új játékost állított be. Ám azt senki sem tudta, hogy kit, így nagy erőkkel ment a találgatás. Az egész iskola reszketett az izgalomtól. A csapatok végül felsorakoztak a kifutón.
James Potter maga elé bambult. Már mindenhol Hayleyt látta maga előtt. Ekkor valaki nekiment, és James támadójával együtt a földön landolt.
– Oh, bocsánat – tátogott Mardekár királynője meglepetten, miközben felült a hátán fekvő Jamesen, és így épp az ágyékán foglalt helyet.
A fiú csak nézett nagyokat, majd mikor sikerült felfognia a szituációt, felkiáltott:
– Ááá! Mit keresel te itt?
– Én vagyok a Mardekár új fogója. Remélem, örülsz – kacsintott, majd felállt, és miniszoknyájában elsétált James feje felett. Nem volt rajta fehérnemű.
– Neeem, ezt nem hiszem el – nyöszörögte James.
Hayley önelégült fejjel nézett rá, miközben kinyújtotta oldalra egyik kezét, mire valaki alázatosan átnyújtotta seprűjét.
Sípszó hallatszott, s a játékosok a levegőbe emelkedtek. Rögvest kezdetét vette a meccs, s máris nyílt titok lett az új játékos kiléte. Az első pillanatok döbbent csendjét felháborodás követte. A királynő elégedetten mosolygott. Ismét jó darabig körülötte forog majd a világ.
A Griffendél csapata fortyogott a dühtől, ez pedig nagyban befolyásolta játékukat. Hiába kapta el James a cikeszt, a Mardekár túl sok ponttal vezetett. Az iskola háromnegyede fújolt. James Potter és Sirius Black fejcsóválva sétáltak be a kastélyba. Hayley persze követte őket, egészen a prefektusi fürdőig. Miután megtudta a jelszót: varangydudva, várt pár percet és benyitott.
– Hallottad ezt? – kérdezte James.
– Igen – válaszolta Sirius.
– Valaki bejött. Nézd meg, ki az.
Loccsanás hallatszott, és léptek közeledtek Hayley felé, majd kisvártatva megpillantotta Sirius Black adoniszi felsőtestét. A lényegi részeket sajnos törölköző takarta. A királynő kétszer is alaposan végigmérte a nem mindennapi testet, majd egy hosszú pillanatra Sirius szemébe nézett.
– Tapmancs! Ki az?
Hayley ekkor észbekapott, és a medence széléhez sétált.
– Látom, nem vagy egyedül – guggolt le James mellé, miközben még egyszer végignézett az önelégülten vigyorgó Siriuson, és levette a kesztyűjét. – Kár – tette hozzá, majd James szemébe nézett. – Este győzelmi bulit rendezünk. Szeretném, ha eljönnél.
James fintorogni kezdett. Jó nő ide vagy oda, nem kereste szívesen a mardekárosok társaságát.
– Köszi, de kihagynám.
Hayley felhúzta a szemöldökét, szó nélkül felállt, és az ajtó felé indult.
– Jaj! – kiáltott fel, mivel teljesen véletlenül elejtette kesztyűjét.
Sirius örömest lehajolt érte, de a lány sem volt rest, és bepucsított James arcába.
– A barátodat is hozd magaddal – mondta mosolyogva, és kihúzta kezeit Sirius kezéből.
Diadalittasan riszálta magát kifelé, mikor megütötte fülét a következő mondat:
– Felvehetnél valamit, hogy ne legyen ki mindened.
Megtorpant, de szinte azonnal ment is tovább, válaszra se méltatva a dolgot. Ó-ó, James biztos nem hallotta még a mondást: alvó sárkányt soha nem ébressz fel!

– Mi volt, mi volt? – kérdezte Wendy szívroham közeli állapotban.
– Semmi. Ott volt Black is – mesélte lelombozódva. – Azért köszi – tette hozzá, és ledobta magát ágyára.

Ugyanis Wendy és Wanda előző este akcióba lendültek. Vacsora után megvárták, míg a Griffendél csapatának egyik játékosa, Sirius Black felér a márványlépcső tetejére, és ott elé álltak.
– Hölgyeim? – kérdezte kíváncsian.
Az ikrek szembefordultak egymással, Wanda érzékien megsimította testvére derekát, és közelebb húzta őt. Egymás szemébe néztek, majd Siriusra, megint egymásra, és végül megcsókolták egymást.
Szegény fiú azt hitte, rosszul lát, teljesen leblokkolt. A lányok vigyorogva néztek rá, miközben egymás karját simogatták.
– Szeretnénk kérni egy szívességet – búgta negédesen Wendy.
– Csak ha folytatjátok.
A lányok kuncogtak.
– Áll az alku.
Így aztán Sirius elvitte Jamest a meccs után a prefektusi fürdőbe, ahogy az ikrek kérték, hogy Hayley meglephesse.

– A fenébe – füstölgött. – Elbuktam három galleont. Jobban is csipkedhetnéd magad.
– Lemaradtam valamiről? – kérdezte végtelen türelemmel Hayley.
– Az egész suliban fogadások mennek, hogy mikor fogod meghódítani Pottert. Én mára tettem fel három galleont.
– Ez tetszik. Drágaságom, hát nem érek meg neked három galleont?
– De! – vágta rá gyorsan.
– Akkor meg? – öltötte ki a nyelvét.
– Új fehérneműket akartam venni belőle.
Ekkor Hayleynek beugrott James beszólása, és felment benne a pumpa.
– Beszólt nekem az a szemétláda!
– Ki?!
– Potter. Azt monda, hogy vegyek fel valamit, hogy ne legyen ki mindenem.
– Miért, mid van ki? – értetlenkedett Wendy.
Hayley megforgatta szemeit, a hasára fordult, és hátul megemelte picit a szoknyáját.
– Rossz vagy – nevetett a lány.
– Nem rosszabb, mint te – kacsintott. – De ez nem maradhat ennyiben. Felháborító! Találjunk ki valamit.
– Nekem van egy ötletem – szólalt meg Wanda. Mondom, Wanda. Te jó ég, Wanda megszólalt!
– Miii?! – kiáltotta egyszerre a másik kettő.

Hayley és legjobb barátnői röhögéstől pukkadozva álltak egy forgalmas folyosón, az egyik szobor mögé bújva. Közelükben a Véres Báró lebegett szúrós szemeket meresztve, nem messze tőle pedig Hóborc készült a nagy műveletre. A fess James Potter, oldalán a lepukkant Claire-rel épp ekkor haladt el mellette. A kopogószellem mögéjük úszott, és lerántotta a lány szoknyáját, közszemlére téve a rajta feszülő fehér tundrabugyit. A tömeg iszonyú hahotázásban tört ki, és ujjal mutogattak Miss Tudálékosra. A királynő és kísérete egymást támasztva röhögtek, és lesajnáló pillantások kíséretében vonultak el a páros mellett. A jobb szélen haladó Wanda teljesen véletlenül fellökte Claire-t, aki megbotlott a földön heverő szoknyájában, és elesett.
– Az ilyen bugyikat jobban szereted, James? – kérdezte Hayley, de nem várta meg a választ, a trió levonult a pincében lévő szobájába.
A királynő jókedve határtalan volt. Úgy érezte, végre elégtételt vett a kis mitugrászon, s biztos volt benne, hogy az esti buliban Jamest is elnyeri.