A szemceruza, a rúzs és a pirosító

No, most hogy végzett a körömlakkal, a szemhéjtussal és a szempillaspirállal végzett, rátérhet a következő fázisra, a szemceruzára.

- Jé, hát ez tényleg olyan, mint egy ceruza! – csodálkozott el Voldyka.

Elő is vett mindjárt egy papírt, és rajzolgatni kezdett vele mindenféle cuki motívumot: a kisvirágtól a szívecskéig mindent.

Ép egy napocskát rajzolt, mikor elfogyott a hegye a ceruzának. Muszáj volt kihegyeznie.

Elővette a NICIs ceruzahegyezőjét, amin egy cukorfalat macika volt. Beledugta a szemceruzát, és elkezdte hegyezni.

Azonban folyamatosan kitört, mert puha volt a hegy, nem volt olyan egyszerű a dolog.

Csak hegyezte és hegyezte, míg végül egy két centis ceruza maradt a kezében minimális heggyel. De hát, muszáj kihúznia a szemét, hogyha szép akar lenni, amikor megöli Harry Pottert.

Úgyhogy fogta a ceruzát, és elkezdte körberajzolgatni vele a szemét alul.

Most már tökéletesen olyan volt, mint akinek bevertek egyet.

De hát ő úgy örült magának!

Most jöhet a következő mozzanat: az a csini kis rózsaszín rúzs.

- Ha az emlékeim nem csalnak, ezzel az arcra kell rajzolni – magyarázta magának mindent tudó hősünk.

Úgyhogy a saját utasítása szerint rajzolt a járomcsontjára néhány virágot.

Most már egyenesen ellenállhatatlannak érezte magát, és iszonyú cukinak.

És az utolsó fázis: a pirosító.

- A pirosító nyilván azért pirosító, hogy az ajkaim gyönyörűen pirosak legyenek.

Úgyhogy a széles ecsettel felvitte a port a szájára. Rettenetesen csalódott volt, amiért nem lett tőle pirosabb a szája.
De hát ő így is csábos…